"Londonban nem létezik olyan pub, ahol a sör mellett ne lenne minőségi cider a csapokon"

Mikor ismerkedtetek meg a ciderek világával?
BB: igazából régóta ismerkedünk a ciderekkel, mint fogyasztók, elsősorban külföldi
tapasztalatokból. Londonban nem létezik olyan pub, ahol a sörök mellett ne lenne minőségi
cider a csapokon.

Mi vezetett ahhoz, hogy fogyasztóból termelővé váljatok?
BB: az almatermelő, ciderkészítő kollégáinkkal, a szentesi Pomárium Kft-vel függetlenül
egymástól, mégis gyakorlatilag egyszerre született meg a közös együttműködés ötlete.
Először ők kerestek meg minket telefonon, miközben mi pont azon gondolkoztunk, mennyire
iránymutató munkát is végeznek ők. Ezt afféle jelnek tekintettük. Családi vállalkozásként
mindketten minőségorientált, kompromisszummentes termékfejlesztésben gondolkozunk,
ez mindenképp egy közös pont. A Kertem cidereivel azt gondoljuk, hogy megtaláltuk azt a
hiányzó láncszemet, amely a modern kisüzemi sörök és a minőségi ciderek között lehet. A
Kertem termékeiben a szentesi fiúk többéves szakértelme és főzdénk tökéletességre való
törekvése találkozik. Cidereink kizárólag 100% frissen préselt almából - vagyis nem
sűrítményből - természetes erjedéssel készülnek. Ugyan a ciderkészítésbe mi a Szent András
Sörfőzdénél egyfajta sideprojektként vágtunk bele, fontosnak tartjuk, hogy cidereink
mindenhol ott legyenek, ahol Szent András sört lehet kapni.

Ha valakit pár mondatban be kellene vonni a ciderfogyasztásba, hogyan szoktatok
belekezdeni, mi az edukációs első lépése?
BB: ma a hazai ciderkultúra ott tart, mint 2012 táján a kisüzemi/kézműves/kraft sör. Azaz
nagyon hiányos és téves a fogyasztók ismerete „köszönhetően” a multik ciderként eladott
termékeinek. Sokkal hosszabb és nehezebb bevezetés lesz, mint a sörnél, mert történelmileg
a hazai fogyasztók számára még maga kategória sem áll olyan közel, mint a sör.
Angliában és Franciaországban a különböző almaborok szinte mindennapi fogyasztási
cikkek.

Magyarországon hol képzelitek el a cidereket az italkultúránkban?
BB: rövid távon nem lesz olyan, mint kint, mert a bor és a sörkultúránk is elég sajátos, és
jóval árvezéreltebb, mint az ottaniak. Sajnos kormányzatilag sem érdek egyelőre fejleszteni
ezt, mert a bornak és a sörnek egyaránt konkurencia lenne igy erős iparági érdekeket is sérthet. Hosszú folyamat lesz, de Róma sem egy nap alatt épült fel. Nekünk már jó
tapasztalataink vannak az elmúlt 30 év sörkultúrájának alakulása szemszögéből, ezzel a
hasznos tudással indultunk el cider irányban is.

Hogyan lehetne népszerűsíteni a cider kultúrát?
BB: mindenekelőtt meg kell ismertetni a fogyasztóval azt, hogy ahogy a párizsi sem igazán
hús annak ellenére, hogy a húsos pultból árulják, az itthon kapható ciderek is csak távolról
ciderek. Ez pont ugyanaz az edukációs folyamat, mint ami a sörben lejátszódott 2012-14 óta,
sőt a mai napig tart.  

Szerintetek a csapolt cider megállná a helyét a magyar kocsmákban? Hosszú az út még
addig?
BB: nekünk van már csapolt verziónk, és a Heineken/Strongbow-nak is, sőt a MadDognak is.
Ugyanakkor ez még elenyésző számban van jelen a helyeken. Amúgy igen megállná a helyét,
de valóban hosszú az út még ahhoz, hogy széles rétegeket mozgasson meg. Ezen fogunk
dolgozni.

Nálatok a sörös párhuzam mint kategória magától értetődik. Menjünk egy kicsit tovább és játszunk el a fogalmi játékokkal. Ha bevett kifejezés a sörözés, akkor bátran mondhatjuk azt is, hogy ciderezés. Számotokra milyen egy tökéletes ciderezés?
BB: ugyanolyan, mint a sörözés, csak ciderrel.

Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?
BB: rövid távon három-négy terméket képzelünk el. A sörös gyökerünkből fakadóan vannak
elképzeléseink, hogy ez hogyan köthető jobban össze, hamarosan látható is lesz. Külföldön
rengeteg féle cider létezik, a távoli terv ezeknek a típusoknak, ízvilágoknak a megismertetése
és a különböző almafajtákkal való kísérletezés.

Hogyan látjátok magatokat és a cider kultúrát 3 év múlva?
BB: három év még rövid idő lesz, mert ez sokkal több edukációt kíván. 6-10 év múlva talán
lehet számottevő változás, de korábban nem hinnénk.